• Full Screen
  • Wide Screen
  • Narrow Screen
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Nyomtatás

Búcsúzunk Dr. Szilágyi Kálmán nyugalmazott igazgatótól, szamócanemesítőtől

 

1929-2016

December 1.-én, életének 88. évében elhunyt Szilágyi Kálmán, a jogelőd Fertődi Gyümölcstermesztési Kutató Intézet nyugalmazott igazgatója.

Budapesten született, itt végezte az általános és középiskolát, majd a Kertészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, 1948-52 között. Már a gyakorlati ideje egy részét is Fertődön töltötte idősebb Porpáczy Aladár mellett, aki meghívta munkatársának. Kezdetben a málna nemesítésével foglalkozott, ebből írta kandidátusi értekezését is, a málna heterózis nemesítése témájában. A Fertődi Kutató Állomás 1956-os elnéptelenedése után fiatalokkal töltötték fel a kutatói állományt, így a témák újra felosztása során a szamóca nemesítés és termesztéstechnológia vizsgálatát kapta feladatul. Mint minden tevékenységét ezt is nagy lendülettel végezte és maradandót alkotott. A szamóca fajtaválaszték bővítése kiemelt érdeme. Elsősorban a honosítási vizsgálatai eredményeztek gyökeres változást az ültetvényekben, így a Gorella a ’70-es évek végén a szamóca terület 95 %-át adta. De a Pocahontas, Senga Sengana, Cambridge Rival, Tenira is eredményeket adott. Nemesítési tevékenysége, illetve az ebből származó fajták kisebb sikereket értek el (Kortes, F 5), de saját maga megközelítése szerint nem volt meg a lehetősége a kellő számú hibrid vizsgálatához. Saját maga legnagyobb érdemének a metodikai módszerek kialakítását és bevezetését tartotta a fajta vizsgálatok menetében. Irodalmi munkássága is példaértékű. Porpáczy Aladár mellett számos könyv társszerzője, de a legnagyobbat a Szamóca című, még ma is alapműnek számító kiadványában alkotott.

A ranglétrán folyamatosan előre jutva a tudományos segédmunkatársi státusztól kezdve az osztályvezetésen át eljutott az intézet igazgatói posztig. 1974-1986 között 12 évig vezette az Állomást. Sok átszervezés nehezítette a munkáját, ezekben a hatalmi harcokban mindig Fertőd érdekeiért küzdöttsikeresen. Vezetőként elvárta a pontos, precíz munkát, kemény kézzel irányított, de emellett szociálisan érzékeny volt, odafigyelt a munkatársak egyéni problémáira is és segített amennyiben kellett.

Nyugdíjba vonulása után is bejárt az Intézetbe és összeállította a két kötetes Fertődi praktikum elnevezésű gyűjteményt, amelyben a kutatással kapcsolatos minden gyakorlati szempontot részletesen leírt. Ez ma is a kutatók és technikusok alapdokumentuma, amelyhez minden vitatott kérdésben visszanyúlhatunk. Összegyűjtötte a fertődi Intézet történetével kapcsolatos alapdokumentumokat, amelyek egy összefoglaló könyv alapját képezhetik.

Emberi hozzáállása követendő példája kellene, hogy legyen az utódnemzedéknek, hiszen kutatási eredményeit mindig átadta az ifjú kollégáknak, segített a célok kitűzésében és azok megoldásában. Az utóbbi néhány évben sokat betegeskedett, nem tudott bejárni szeretett Intézetébe. A munkatársak látogatták és segítették magányában. Távozásával nagy űrt hagyott maga után, emlékét megőrizzük. 

 

Dr. Dénes Ferenc

NAIK GYKI Fertődi Kutató Állomás

Aktuális oldal: Címlap